2015. szeptember 2., szerda

38.rész

Lola

 - Sziasztok! - köszöntött minket az ajtóban a házigazda és szemével végig pásztázta a testemet. - Hola, Lola - vigyorogott rám. Ha nem tudnám, hogy nem iszik alkoholt, azt hinném, hogy be van csípve.
 - Hola Cris - küldtem felé egy forró pillantást, mert meg kell hagyni rohadt jól nézett ki.
 Láttam rajta, hogy nagyot nyel, de aztán megjelent mellettünk Irina és a vad éjszakáról szóló terveim szertefoszlottak. Bocsánatkérőn nézett rám, majd a következő érkezőhöz fordult, hogy köszöntse.
 - Megyek iszom valamit - hagytam ott a gerlepárom és az ideiglenesen felállított bárpulthoz léptem.
 - Mit adhatok a hölgynek? - mosolygott rám a mixerfiú.
 - Mindegy. Rád bízom csak erős legyen.
 Míg az italomat készítette, kíváncsian néztem körül a házban és az embereken.
 - Parancsoljon - tolt felém egy nagyon guszta koktélt.
 Belekóstoltam és elégedetten cuppantottam.
 - Finom - néztem a srácra elismerően. - Mi ez?
 - Zombie. Baccardi, három féle rum és egy kis sherry. Remélem elég ütős? - vigyorog rám.
 - Tökéletes - kortyoltam bele újra.
 - Helló Főnökasszony! - köszönt rám egy vigyorgó francia. - Csak így egyedül?
 - Karim! Micsoda meglepetés? - ironizáltam. - Miért ki van kötve, hogy csak párok jöhetnek? - húztam el a szemöldököm.
 - Nem...én csak... - habogott, mire elnevettem magam.
 - Nyugi már, lazíts. Csak hülyültem. Most nem az edzésen vagyunk, de mi a fene van veled, hogy ennyire mimóza lettél? - kíváncsiskodtam.
 - Nem sokára apa leszek - nézett rám boldogan, míg nekem megakadt a koktél a torkomon. Köhögni kezdtem, ahogy az alkohol végig marta a nyelőcsövemet.
 - Gratulálok - erőltettem egy mosolyt az arcomra. - Lehet már tudni, hogy mi lesz?
 - Ha minden igaz, kislány - mondta csillogó szemekkel, bennem pedig újra tanyát ver az üresség.
 - Még egyet légyszíves - mutattam  a mixernek az üres poharamra, aki azonnal neki állt keverni a következő adagomat. Mikor kész lett, kezembe vettem és elindultam körbenézni. Az idő előrehaladtával egyre többen lettünk. Mindenki jókedvű volt, köszönhetően a mixerek csodálatos koktéljainak. Én a harmadik Zombiem után leálltam,nem akartam lerészegedni, bár ez is eléggé fejbe vágott. A csapatom tagjai felváltva kértek fel táncolni és én boldogan mentem velük.
 - Ugye nem terheled túl a bokádat? - kérdezte Iker aggódva miközben vele táncoltam.
 - Remélem - mondtam nevetve -, de mit csináljak, ha mindenki meg akar táncoltatni? - kacsintottam rá. - Nem akarok senkit megbántani.
 - Azért vigyázz magadra - mosolygott kedvesen.
 - Megpróbálok - fogadkoztam. - Ne haragudj, de most elmegyek a mosdóba - léptem el a kapustól és az emelet felé vettem az irányt. Ahogy haladtam felfelé úgy halkult el a zene és egyre kevesebb emberbe botlottam bele.
Most merre? - néztem kérdőn végig a kétfelé nyíló folyosón. - Mi a fenének valakinek ekkora ház? - morogtam, mikor már a sokadik rossz helyiségbe nyitottam be. A következő ajtón belépve megkönnyebbültem, mert végre egy fürdőszoba volt, de ahogy felkapcsoltam a villanyt, ijedten sikkantottam egyet.
 - Kapcsold le - hallottam meg a bent lévő focista hangját. Önkéntelenül is engedelmeskedtem neki.
 - Te mit csinálsz itt? - kérdeztem a védőtől, aki a fal mellett ült, teljesen szétcsúszva.
 - Ki...kicsit sok ..sokat ittam - nyöszörögte, de ha nem mondja, akkor is rájövök.
 - Nem maradhatsz itt - léptem közelebb hozzá. - Na gyere - nyúltam a hóna alá és valahogy felsegítettem. - Baromi nehéz vagy - nyögtem a súlya alatt, ahogy az egyik szoba felé haladtam vele. A kilincset lenyomva betámogattam, majd a lábammal berúgtam az ajtót. Araszolva haladtunk az ágy felé, de ahogy leakartam fektetni, megbotlottunk és rázuhantunk. Én kerültem alulra. Fájdalmasan felnyögtem a focista súlyától.
 - Sergio, szállj le rólam - suttogtam, mert kinyomta belőlem a szuszt. Karjaira támaszkodott és úgy nézett rám. Belenéztem az olvadt csokoládé színű szemeibe és elvesztem.
 - Gyönyörű vagy - suttogta rekedten. Éreztem a whisky illatát, ami körbe lengte őt. Arca vészesen közeledett felém.
 - Sergio, ne - kértem és próbáltam eltolni magamtól, de nem ment. Izmai, mint a kősziklák tornyosultak felettem. - Kérlek - leheltem még az ajkaira, mielőtt azok lecsaptak volna az enyémekre. Ha nem ittam volna többet, mint szoktam és nem lettem volna frusztrált Irina felbukkanása miatt, talán megállítom őt, de így belefeledkeztem abba az édes érzésbe, amit ajkai nyújtottak nekem. Először csak puhán végig simított rajtuk a szájával, majd nyelvével cirógatta meg alsó ajkam. Mikor nem kapott bejutási engedélyt, óvatosan beleharapott kiváltva belőlem egy elfojtott sóhajt, amit azonnal kihasznált és nyelvét átfúrta az én számba. A whisky és az ő íze együtt mámorító volt. Nagyon értett hozzá, hogy már egy csókkal is tűzbe hozzon. Kezeimet felvezettem rá. Az egyikkel a hátát simogattam, míg a másikkal a hajába túrtam, hogy még közelebb vonjam magamhoz. Nyelvünk egyre hevesebb táncot lejtett. Levegőt kapkodva váltunk el egymástól.
 - Kívánlak - suttogta rekedt hangon a fülembe és apró csókokkal borította el a nyakamat. A vérem tüzes lávaként száguldott végig a testemen. Az eszem sikítva követelte, hogy lökjem el magamtól, míg a testem égő fáklyaként lobogott érintései alatt. A szívem pedig újra megcsalt, mert a testem mellé állt a vitában. Együttes erővel zárták börtönbe az elmémet és jó messzire hajították a kulcsot.
  Sergio fordított a helyzetünkön és most én kerültem felülre. Kezei minden négyzetcentiméterét bejárták a testemnek. Csókjai egyre vadabbak és követelődzőbbek lettek. Józan eszemet már rég elvesztve csókoltam vissza és húztam ki az inget a nadrágjából. Őrült gyorsasággal gomboltam le róla az anyagot, hogy aztán kezeimet izmos hasára és mellizmára csúsztathassam. Belenyögött a csókunkba ahogy megérezte körmeimet a kockáin. Felült velem, kibújt az ingből, és jó messzire hajította. Élvezettel simítottam végig a testét borító tetoválásokon.
 - Túl sok rajtad a ruha - morogta a nyakamba és egy határozott mozdulattal megszabadított a testemet takaró anyagtól. Lélegzete elakadt, mikor meglátta, hogy nincs rajtam melltartó. Egy pillanat tört része alatt csapott le az egyik mellbimbómra. Felnyögtem az élvezettől. Hajába túrva húztam még közelebb magamhoz.
 - Megőrjítesz - morogta miközben a hátamra fektetett az ágyon és megállt fölöttem. Szemei végig járták a testem minden apró részletét. Mikor fekete tangámhoz ért, megnyalta a száját. Kacéran rámosolyogtam. Kapkodva rúgta le magáról a nadrágját és a boxerét. Ott állt előttem meztelen valójában és nekem még a lélegzetem is elakadt tökéletes testének látványától. Most rajta volt a sor, hogy elmosolyodjon. Fölém mászott és megcsókolt miközben teste az enyémhez simult. Megéreztem a vágyát és belemosolyogtam a csókunkba. Végig nyalta az állam vonalát, puszikat nyomott a nyakamra és a kulcscsontomra. Kezébe véve gyúrni kezdte a melleimet, amivel halk nyögéseket váltott ki belőlem. Eközben én a hátát simogattam, a nyakára tapadtam és próbáltam nem elélvezni már az érintéseitől is. Kajánul felnézett rám, majd a bugyim oldalához nyúlt és egy mozdulattal letépte rólam. Felnyögtem a tudattól, hogy mit tett. Annyira, de annyira kívántam őt.
 - Olyan rég várok erre - mondta elhomályosult szemekkel, de én már nem fogtam fel szavai jelentését, sokkal inkább figyeltem az ujjaira, amik nőiességemen kalandoztak, majd hirtelen eltűntek bennem.
 - Sergio - hajlott ívbe a hátam a mozdulatától.
 - Mond még a nevem - kérte, miközben óvatosan pumpálni kezdett. - Imádom hallani a szádból.
 - Sergio...Sergio... - kapkodtam a levegőt, de mielőtt a pillangóim kitörhettek volna börtönükből, kihúzta az ujjait belőlem és egy másodperc múlva már férfiasságát éreztem magamban.
 - Úristen, de forró és finom vagy - nyögte a nyakamba és fogaival megcsippentve a bőrt, megszívta azt. Halk sikkantással fogadtam a tettét és a lezárt szemhéjaim mögött felrobbanó tűzijátékban kezdtem gyönyörködni. Mikor újra kinyitottam a szemeim, a védő mosolygó arcával találtam szemben magam.
 - Most én jövök - fordítottam a helyzetünkön és magam alá gyűrtem a focistát, úgy hogy egy pillanatra sem csúszott ki belőlem. Ringatni kezdtem a csípőmet, míg ajkaimmal végig jártam a borostás állát, nyakát és a mellkasát. Nyelvemet végighúztam kőkeménnyé vált mellein, amit egy morgással nyugtázott. Ezen felbátorodva megszívtam a borsónyira zsugorodott bimbóját.
 - Boszorkány - túrt a hajamba és belemarkolva emelte fel a fejemet a szájához, hogy megcsókolhasson. Nyelve vad csatát vívott az enyémmel, miközben kezei már a csípőmbe vájódtak, hogy segítsenek nekem a mozgásban. Gondolt egyet és visszafordított a hátamra.
 - Nyisd ki a szemed - kérte és én engedelmeskedtem neki. Lassan kezdte lökni a csípőjét, miközben szemei beleolvadtak az enyémbe.
 - Se...Sergio - kapkodtam a levegőt, mert éreztem, hogy nem sok választ el egy újabb orgazmustól.
 - Mindjárt Kicsim - nyögte és őrült tempóra váltott. Sikítva élveztem el a karjai közt, míg ő egy férfias nyögéssel követett. Levezetésként lökött még kettőt majd kihúzódott belőlem és mellém feküdt. Mellkasára húzott, kezével a hátamat simogatta.
 - Soha nem szeretkeztem még ilyen jót - suttogta majd elnyomott egy ásítást. - Szeretlek.
  Testem megfeszült a szóra és bűntudatosan engedte ki börtönéből az eszemet, aki azonnal átvette az uralmat felettem. Hallgattam, ahogy a szuszogása egyre egyenletesebb lesz és mikor felnéztem markáns arcára, láttam, hogy elaludt. Óvatosan kimásztam mellőle, betakartam és a ruháimat magamra kapkodva elindultam ki a szobából. Az ajtóból még visszanéztem rá, majd amilyen gyorsan csak tudtam, leléptem. Ahogy becsuktam magam mögött az ajtót, nekidőltem és hatalmas sóhaj szakadt ki belőlem. Nem vagyok komplett - hunytam le a szemeimet. - Miért kell nekem mindig hülyeségeket csinálnom? Tény, hogy soha nem éreztem még ahhoz foghatót, amit Sergioval éltem át az előbb. Annyira intenzív és mámorító volt.
  Megkerestem a fürdőszobát, ahol a védőt találtam, majd a tükör előtt állva próbáltam rendbe szedni magam. Többször is a hajamba túrtam, hogy álljon valahogy és letöröltem az elfolyt sminkemet. Arcom ki volt pirulva, míg a szemem furcsán csillogott. Vágtam egy grimaszt a tükörképemnek, aztán otthagyva lebotorkáltam a lépcsőn.
  Az órára nézve láttam, hogy már elmúlt éjfél. Remek, átszexeltem Sergioval az újévbe - gúnyolódtam magamon. Körbenéztem a nappaliban, Marciékat keresve. Amint megpillantottam a barátaimat, feléjük vettem az irányt.
 - Na végre! - szólalt meg Clar mikor meglátott. - Hol voltál? Már mindenütt kerestünk.
 - Levegőztem - füllentettem és csak remélni mertem, hogy elhiszik.
 - Ja, oké - bólintott és látszott a mozgásán, hogy már nem az első koktélját szorongatja. - Ugye milyen gyönyörű volt a tűzijáték? - vigyorgott rám.
 - Igen - bólogattam, miközben elpirultam, az én általam látott tűzijátékra gondolva.
 - Lola - szólalt meg Cris mögöttem, mire megfordultam. Szemeiben különös fény csillant meg, de nem tartott tovább egy villanásnál. - Veled még nem is koccintottam az új évre - nyújtott felém egy pezsgős poharat, amit készségesen elfogadtam.
 - Velünk se - morgott Marci, majd a kezünkbe lévő italunkat feltartva néztek rám. - Boldog új évet!
 - Nektek is - koccintottam velük és mosolyogva húztam le a poharam tartalmát.
 - Gyere táncolni - fogta meg a kezem a portugál és a táncolók közé vezetett. Épp egy lassú szám ment, így közel húzott magához. Nyakába tettem a karjaimat és mosolyogva követtem a lépteit.
 - Merre van Irina? - cukkoltam, mikor ágyéka hozzám ért és megéreztem, hogy milyen hatással vagyok rá.
 - Leszarom - tört fel a morgás a torkából. - Egész este majd megveszek érted - súgta a fülembe. - Hová tűntél? - faggatózott.
  Arcomról leolvadt a mosoly. Elhúzódtam tőle, így néztem az arcába.
 - Cris, nem hiszem, hogy bármi közöd is lenne hozzá. Nem teszik, hogy el akarsz számoltatni. Nem vagyok a barátnőd és nem is leszek. Van egy megállapodásunk, ahhoz tartsd magad - bontakoztam ki a karjai közül - és ha most megbocsájtasz, haza megyek, mert elfáradtam.
 - Ne haragudj - kapott a kezem után. - Igazad van, semmi közöm hozzá, hogy mit csinálsz, csak aggódtam érted - nyögte ki, de láttam rajta, hogy nem mond igazat. Minél hamarabb le akartam lépni, ezért nem kérdeztem rá, hogy miért néz hülyének.
 - Köszönöm, de tudok magamra vigyázni - mondtam neki, de jelen pillanatban ezt még én sem gondoltam komolyan. - Találkozunk a reptéren - erőltettem egy mosolyt magamra, majd elbúcsúztam az ismerősöktől és a táskámat magamhoz véve haza sétáltam.
 Beléptem az ajtón, becsuktam magam után és neki dőltem. Szemeimből kibuggyantak az eddig visszatartott könnyek. Lecsúsztam a fal mellé és utat engedtem nekik.
 - Gratulálok Lola - suttogtam sírás közben. - Megint találtál egy tíz per tízes pasit, de most nem gyengülhetsz el - töröltem le a könnyeimet és a fürdőszobába mentem. Beálltam a zuhany alá és megpróbáltam lemosni magamról Sergio csókjait és érintését. Miután rájöttem, hogy az lehetetlen, megtörölköztem és belebújtam a pizsamámba. Fáradt voltam, mégis nehezen tudtam csak elaludni. Mikor végre sikerült, nem sok köszönet volt benne, mert egy olvasztott csoki barna szempár kísértette az álmaimat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése